Close

Képességek

ÁKVK – Általános Képességet Vizsgáló Kérdőív

Ez a kérdőív a GATB (General Aptitude Test Battery)-hoz kialakított canadai kérdőív adaptált változata. A GATB-t (magát a pszichológiai vizsgáló eljárást) 1990-ben kezdtük el adaptálni, és ez egy olyan pszichológiai eszköz, amelynek csak a munkaügyi szolgáltatás keretében engedélyezett a használata.* Az önértékelő kérdőív ugyanazokat a képességterületeket definiálja, amelyeket a teszt is mér. Produkciófelület: a kérdőív** 9 képességterületre vonatkozó információt kér a tanácskérőtől, ezek a következők:

  • általános tanulási képesség,
  • verbális képesség,
  • számolási képesség,
  • térbeli látás,
  • formák észlelése,
  • hibák keresése írott szövegben,
  • kéz és szem koordinációja,
  • ujjügyesség,
  • kézügyesség.

A kérdőív minden egyes képesség vonatkozásában 10-10 kérdést tartalmaz. 1-1 kérdésre 1-től 5-ig pontot adhat a jelölt önmagának. Így 1-1 képességterületen minimum 10, maximum 50 pontot lehet elérni.

Értelmezési keret
A képesség kérdőívnek az értelmezéséhez az alábbi szempontokat vehetjük figyelembe. A pontozás értelmezéséhez öt szintet állapíthatunk meg, és ezek a következők:

1. nagyon alacsony (a népesség alsó 10%-a),
2. átlagon aluli (az alsó egyharmad az első 10% nélkül),
3. átlagos (a középső egyharmad),
4. átlagon felüli (a felső egyharmad a felső 10% nélkül),
5. nagyon magas (a felső 10%).

Ezeknek a pontértéke a következő:

1. nagyon alacsony 10-15 pont között
2. átlag alatt 16-25 pont között
3. átlagos 26-35 pont között
4. átlagon felüli 36-45 pont között
5. nagyon magas 46-50 pont között

A képességkérdőívvel kapott eredmények megbeszélésekor igen fontos arra figyelnünk, hogy egy-egy képességen valójában mit is érthetünk.

A képességek meghatározása a következő:

Á – Általános tanulási képesség:
Általános tanulási képesség. A feladatok gyors felfogása és megértése. Következtetési és ítéletalkotási képesség. Szorosan összefügg az iskolai teljesítménnyel. Pl. Matematikai jelek és fogalmak, valamint a köztük levő összefüggések megértése. Tudományos alapelvek, elméletek megértése.
Az összegyűjtött tények alapján következtetések levonása és általánosítás.

Ny – Nyelvi kifejezőképesség:
Szavak jelentésének megértése és megfelelő használata. A nyelv, a szavak és a teljes mondat jelentése közti viszony megértése, a mondat értelmének felfogása.
Pl. Szövegek elsajátítása, szóbeli vagy írott utasítások megértése. Műszaki leírások megértése.

Sz – Számolási képesség:
Számtani műveletek gyors és pontos elvégzése. A számtani műveletek végrehajtásánál nemcsak a gyorsaságot és a pontosságot kell figyelembe venni, hanem a feladat komplexitását is.
Pl. Statisztikai számítások elvégzése, számítógép használata, geometriai ábrák szerkesztése, pontos mérések elvégzése, számítások ellenőrzése.

T – Térbeli tájékozódási képességek:
Geometrikus ábrák vizuális-gondolati megjelenítése, a háromdimenziós tárgyak kétdimenziós ábrázolásának megértése. Megváltozott térbeli viszonyok felismerése. Ez a képesség szükséges ahhoz, hogy a tárgyakat vagy geometriai formákat két- vagy háromdimenziós térben elképzelni és képzeletben mozgatni tudjuk.
Pl. Tervrajzok olvasása, geometriai problémák megoldása, tárgyak
kétdimenziós megrajzolása. Arányos tervrajzok készítése.

F – Formaészlelés:
Tárgyakon, rajzolt vagy festett felületeken lévő apró részletek felismerése. Vizuális összehasonlítás vagy megkülönböztetés. Ábrák formai, árnyékolásbeli különbségeinek meglátása. Vonalak hosszúságbeli és vastagságbeli különbségeinek felismerése.
Pl. a felszínen lévő árnyékok, hibák, karcolások és szemcsézettség megfigyelése. Két vagy több ábra összehasonlítása. Apró részletek felismerése és azonosítása.

I – Írott szövegben hibák felfedezése:
Apró részletek különbségeinek felismerése írott anyagokban, ill. táblázatokban. A másolatok és az eredeti anyag közötti különbség felismerése, szövegek és számok ellenőrzése, javítása. Számításokban lévő hibák felfedezése, hibás szavak és számok korrigálása.
Pl. Munkaleírások, használati utasítások átolvasása, mérőeszközök és számlapok leolvasása.

K – Kéz-szem koordináció:
A látás és a kézmozgás összehangolása a pontos és gyors mozdulatok kivitelezése érdekében. Gyors és pontos mozgásválasz kivitelezése.
Pl. Kézmozdulatok végrehajtása vizuális ellenőrzés mellett. Vágás ollóval, tűbe fűzés.

U – Ujjügyesség:
Gyors és pontos ujjmozdulatok kivitelezése, apró tárgyak ügyes mozgatása.
Pl. szögek és csavarok mozgatása. Kis szerszámok, berendezések ellenőrző-beállító gombjainak kezelése. Játék különböző hangszereken. Eszközök és szerszámok finom beállítása.

M – Kézügyesség (mozgás képesség):
A kezek könnyed és ügyes mozgatása. Tárgyak elhelyezése és forgatása.
Pl. Tárgyak elhelyezésekor és forgatásakor, tolásakor és húzásakor kéz- és csuklómozdulatok kivitelezése.

A kérdőív kitöltése után a pontszámok alapján a képességek rangsora is felállítható és a képességszintek mellett ez is alapot adhat a tanácsadói munkához. A módszer 16 éves kortól alkalmazható.

Tájoló – Képességek

A TÁJOLÓ-hoz mint érdeklődés vizsgálathoz kapcsolódó „Képesség” füzet* a fiatalabb korosztályok számára készült. (A STEP +-hoz készült képességkérdőív adaptációja.) Ez a pályaorientációs eszköz a 12-16 éves korosztály számára ajánlható. Itt a kérdések feltevése tevékenységhez kötötten történik. Azt kell eldönteni, hogy a feladatot, – amelyhez az adott képesség szükséges -, könnyűnek vagy nehéznek vélik a fiatalok saját maguk számára.

Produkciófelület: a Tájolóhoz kapcsolható „Képesség” füzet hét képességet tartalmaz, ezek a következők:

1. térbeli gondolkodás
2. nyelvi kifejező képesség
3. számolási készség
4. fizikai teherbírás
5. kézügyesség
6. ötletgazdagság
7. kapcsolatteremtési képesség

Minden egyes képességhez hat feladatot rendelünk, és minden egyes feladatról azt kell megállapítani, hogy könnyű vagy nehéz az egyes tevékenység, illetve feladat. Majd a füzet kitöltése után mind a 7 képességről ismét kell dönteni egy négyfokozatú skála segítségével („nagyon nehéz”, „inkább nehéz”, „inkább könnyű”, „nagyon könnyű”). Ezután a döntés után rangsorolni kell a képességeket, ki kell választani azt, hogy mely képességét tartja a legjobbnak, és mely képességét tartja a leggyengébbnek a tanácskérő. A „Képesség” füzetben minden képesség, amelyre a tevékenységek vonatkoznak, körül írt, megmagyarázott. Ezeket idézzük a következőkben:

1. térbeli gondolkodás
Talán az a legérthetőbb megközelítés, ha gondolatok plaszticitását, térbeli megjelenésének képességét fogadjuk el kiindulópontul: ez azt jelenti, hogyha egy ház rajzát látjuk a papíron, fejünkben a ház térben jelenik meg.

2. nyelvi kifejező képesség
A jó nyelvi kifejezési szintet az jellemzi, ha valaki mind írásban, mind szóban könnyen és érthetően fejezi ki magát. Hamar és könnyen megért másokat. Nagy a szókincse, többféle módon meg tudja fogalmazni a mondanivalóját. A helyes kifejezések alkalmazása nem jelent nehézséget számára.

3. számolási készség
E képességünk révén számok segítségével végzünk gondolkodási műveleteket, ismerni és használni is tudjuk az alapvető matematikai összefüggéseket, képleteket. Nagyon fontos, hogy fejben is tudjunk számolni, mert néha a gyors eredményhez elég, ha helyesen becsüljük meg a végösszeget.

4. fizikai teherbírás
Vannak tevékenységek, amelyek meghatározott mozgásokat igényelnek. Ilyen például a gyakori térdhajlítás, derékhajlítás, cipelés, mászás, térdelés, nyújtózkodás stb. Azt kell mérlegelni, hogy az ilyen típusú tevékenységet hosszú időn át megerőltetés nélkül képes vagy-e végezni.

5. kézügyesség
Olyan képesség, ahol nyugodt kézre és ügyes ujjra van szükség, amelyhez sok esetben a pontos munka igénye is társul. A finom és pontos ujjmozgások mellett a kézzel történő erőkifejtés is jelentős lehet.

6. ötletgazdagság
Ebben a körben azoknak a képességeknek a minőségét kell megbecsülni, amelyek azokhoz a munkákhoz kellenek, amelyek gondolkodás segítségével hoznak eredményt. Fantáziagazdagság, a dolgok másképpen látása, váratlan összefüggések teremtése különböző dolgok, tárgyak, jelenségek között.

7. kapcsolatteremtési képesség
Ide azok a tulajdonságok tartoznak, amelyek ahhoz kellenek, hogy egy másik emberrel beszélgetést kezdeményezzen, kapcsolatot teremtsen, sokszor a másik fél ellenkezésének legyőzése árán is.

Értelmezési keret
A kérdőív kitöltése után képességek megismerése, és rangsorba állítása alapján képességrangsort alakíthatunk ki. A képesség és a pálya egymáshoz való viszonyáról lehet a beszélgetést kezdeményeznünk. [13-16 éves korosztályok számára több pszichológiai teszt is rendelkezésre áll, amely ezeket a képességeket méri. Így az OTISZ I. és II. változata, a kézügyesség-vizsgáló eljárások (gyöngyöntés, dróthajlítás stb.), valamint a projektív technikák (mondatbefejezés, 10 év múlva stb.). A vizsgálatok együttes alkalmazása fedi le azokat a képességeket, amelyeket a kérdőív segítségével megbecsült a tanácskérő.]

A képességek füzet második változata 1995-ben készült el, ahol a képességek, illetve képesség kombinációk és a pályák összekapcsolása is megtalálható. A képességek és a pályák összekapcsolása felveti a pályaismeret fontosságának és szükségességének kérdését a tanácsadó munkában.

A Tájoló képességek önértékelő eljárásnak készült B) változata is, amely a képességek és a pályák összekapcsolását is tartalmazza.*

KSK – Képesség Struktúra Kérdőív

Ez a kérdőív az érettségizők vagy az érettséginél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők képesség struktúrájának a becslését segíti elő.

Produkciófelület: a kérdőív négy intelligencia elemet definiál, ezek a következők:
1. nyelvi kifejező képesség
2. matematikai-logikai képesség
3. térelképzelés
4. emlékezőképesség

A kérdőív területeihez egyaránt 8-8 kérdés tartozik, amelyekre egy 1-5-ig terjedő skála segítségével adhat a tanácskérő pontot saját magának. Az elérhető maximális pontszám 40.

Értelmezési keret
A pontszámok alapján rangsort állíthat fel a tanácskérő, amely segít az erős és a gyengébb képességek szétválasztásában. A pontok egymáshoz való viszonyítása adja a képességstruktúrát. A képességstruktúra elemzéséhez az összpontszám 10%-ával kell eltérnie egymástól az egyes képességterületek pontszámainak. A képességterületek definíciói a következők:

1. Nyelvi kifejezőképesség
Olyan képességünk, amely magában foglalja az írott és hallott szöveg értelmének gyors és pontos felfogását. Lehetővé teszi a jelenségek, tárgyak, történések különféle nyelvi eszközök segítségével történő kifejezését és amely segíti az információk átadásának folyamatát.

2. Matematikai-logikai képesség
Olyan képességünk, amely lehetővé teszi, hogy a számok segítségével határozzunk meg különböző viszonyokat, hogy egyszerű és bonyolult számolási műveleteket elvégezzünk. Képesek legyünk megbecsülni és megragadni arányokat és következtetéseket levonni.

3. Térelképzelés
Olyan képességünk, amelynek segítségével a síkban látott és felfogott összefüggéseket három dimenzióban látjuk, illetve ennek fordítottját is végiggondoljuk. A térben összefüggéseket fedezünk fel és egymástól távolabb eső dolgok összekapcsolását is képesek vagyunk elvégezni akkor is, ha csak síkban ábrázoltak a tárgyak.

4. Emlékezőképesség
Olyan képességünk, amelynek segítségével megragadni, raktározni és felidézni tudjuk az érzékelt, tapasztalt dolgokat, hallott és látott, megtanult és ismert összefüggéseket. Az emlékezeti képességekre jellemző az idődimenzió ebben a kérdőívben a rövid távú összefüggéseken alapuló emlékezőképesség szintjének felismerésére vállalkozunk.

Képességeim – választásos változat

A Tájoló önértékelő eljárásban megismert képességek közül az ötletgazdagság ezzel a módszerrel nem ismerhető meg, így ez az önértékelő eljárás egyszerűsített változat. Hat képességhez kapcsolódóan mutat be választási lehetőséget, ahol továbbra is a könnyebb, illetve a nehezebb választás mentén kell dönteni. Ha a választásos eljárás eredményei nem mutatnak jelentős különbségeket, akkor a tanácskérő öndefiníciója lehet hiányos. Az értelmezési keret az egyszerűsített változat a képesség struktúra megismerését lehetővé teszi, valamint a jónak ítélt képességek elemzésével a sikerek, tapasztalatok összegyűjtése történhet meg. (12 éves kortól alkalmazható.)

Képességek – 10 tevékenység, amit szeretek csinálni

Az önértékelő eljárás produkció felülete megegyezik a megelőző módszerrel, 6 képességet vizsgál (az ötletgazdagság nem szerepel). Az önértékelő eljárás minden képességhez 11 tevékenységet sorol fel, így 66 lehetőségből kell kiválasztani azt a tízet, amit legszívesebben csinálna a tanácskérő. Értelmezési keret: a jónak ítélt képességek elemzése, a képességek és tevékenységek kapcsolatának a tapasztalatokkal történő összekapcsolása, valamint a tevékenység és a képzés lehetőségeinek feltárása.

Az itt bemutatott önértékelő eljárásoknak számítógépes változata is elkészült. A számítógép segítségével történő vizsgálatnál a tanácskérő nyomtatott formában kapja meg az értékelést. Az értékelés után felhívja a figyelmét a program, hogy az eredmények megbeszélhetőek a tanácsadóval.